„Csak együtt és csak egymásban lelünk létünk értelmére…”
 /Levél a földről/
Szépkorúak lettünk!
50 éves a bátonyterenyei Váci Mihály Gimnázium

Egy emberöltőnyi időtartam az iskola múltja.
Nem közelíti meg a patinás iskolák hosszabb időre visszatekintő történetét, sem azok országos elismertségét.
A „Váci” soha nem volt nagylétszámú, de mindig szerethető, és ma is a szívünkhöz közelálló iskola.
A családias hangulatot, a harmonikus és vidám légkört, az itt tanulók és tanítók otthonosság érzetét őrizte és képviselte mindig.
Mindenki ismert mindenkit, s generációk hosszú sora alatt nagy lett a családunk. A 300 fő befogadására tervezett iskolából 50 év alatt közel 3 ezer diák indult el, s találta meg helyét, léte értelmét teljes emberként.
Szép volt ez a múlt, szép és szívet melengető visszaemlékezni és számvetést készíteni.
A családfa törzsét jelentő nagy tanáregyéniségekre. Az ágak, a hajtások sikeres, országos hírű egyéniségeitől, az iskolába kollégaként visszatérőkön át, a társadalom szerteágazó területein dolgozó és érvényesülő egyéniségekig mindenkire.
Az évforduló alkalmából együtt ünnepelünk és emlékezünk, mert az emlékek halványulnak, s mert a múló idő megsokasította halottaink számát tanárokat és diákokat is elragadva.
2012 június 2-án összejön  a nagy család a gimiben múltat idézni, köszönni és köszönteni, az eltelt évek élményeit megosztani egymással.
Elültetjük együtt a libanoni tölgyünket, iskolánk és életünk jelképét, hogy majdan az erős, szárba szökkenő fa köré jelképesen körben állva láttassuk a jövővel az utánunk érkezőkkel életünk körtáncát, nagy és színes forgatagát.
Reméljük, hogy az átörökített tapasztalatok, a korral együtt járó bölcsesség és a hagyományok tovább éltetik a Váci Mihály Gimnáziumot ebben a kis térségben.